Községünkről

Fekvése

Miskolctól 60 kilométerre északkeletre található, a Zemplén nyugati lábánál. A környező települések közül Vilmány 4, Göncruszka 7 kilométerre fekszik, a legközelebbi város Gönc, amelytől a távolsága 12 kilométer.

Történelem

Középkor

Hejce egyik legkorábbi településünk, már 1009-ből van róla adat, ekkor I. István az általa alapított egri püspökségnek adományozta. A 15. században husziták telepedtek meg a falu keleti részén, melyet utánuk ma is Csehországnak neveznek a helyiek. Ebben az időben Hejce már mezőváros volt.

A hejcei püspöki kastély:

Újkor

774-ben gróf Eszterházy Károly egri püspök Fellner Jakab tervei alapján felépíttette a faluban a copf stílusú püspöki kastélyt. 1804-ig az egri, majd a kassai püspök használta. 1845-ben felújították, 1888-ban Bubics Zsigmond kassai püspök kisebb átalakításokat végeztetett rajta. 1945-ben a háborús károkat kellett helyreállítani. Ekkortól az egyházmegye Magyarországon maradt részének központjaként szolgált, 1950–1952-ig papnevelő intézet, szeminárium működött benne. Az egyházmegye megszüntetése után a Római Katolikus Szeretetszolgálat kezelésébe került, és szociális intézmény („egyházi jellegű állami szociális otthon”) lett belőle, ahol a feloszlatott szerzetesrendek idős tagjait helyezték el. 1953-ban ide internálták Pétery József váci, majd 1957-ben Badalik Sándor Bertalan veszprémi püspököt.

A rendszerváltás után

1991-ben megalakult a Hejcei Nemzetközi Alkotótábor2003 óta minden évben itt tartja éves szerepjáték táborát a Sötét Szívek Erdeje Egyesület.

A kastély továbbra is egyházi szeretetotthonként üzemelt, 1996-ban lifttel bővítették. 2016-ra azonban állapota annyira leromlott, hogy az intézményt be kellett zárni.

A légiszerencsétlenség emlékhelye

2006január 19-én negyvenkét szlovák katona vesztette életét a közelben egy repülőgép-szerencsétlenség következtében. A katasztrófának csak egyetlen túlélője volt. Egy év múlva az abaúji falu összes lakosát kitüntetésben részesítette a szlovák honvédelmi miniszter a mentési munkálatokban való önzetlen magatartásért. Emiatt is, 2010-ben a szlovák-magyar kapcsolatok ápolásáért járó Jó szomszédság és megértés-díj egyik díjazottja a település akkori polgármestere, Rohály Géza volt. Az áldozatok emlékét a szerencsétlenség helyszínén emlékhely őrzi.

Polgármesterei

  • 1990–1994: Lévai Csaba (független)
  • 1994–1998: Lévai Csaba (független)
  • 1998–2002: Lévai Csaba (független)
  • 2002–2005: Lévai Csaba (független)
  • 2005–2006: Rohály Géza (független)
  • 2006–2010: Rohály Géza (független)
  • 2010–2014: Rohály Géza (független)
  • 2014–2019: Lévai István (független)
  • 2019-től: Lévai István (független)

Népesség

A település népességének változása:

2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága van.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,9%-a magyarnak, 0,4% ukránnak mondta magát (2,7% nem válaszolt; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 61,4%, református 28,3%, görögkatolikus 1,8%, felekezeten kívüli 3,6% (4,9% nem válaszolt).

Turizmus

Hejce vonzerejéhez hozzátartoznak a régies típusú parasztházakkal szegélyezett utcák és a Szerencs-patak barokk kőhídjai.

Neves személyek

  • Itt hunyt el 1948-ban Madarász István kassai megyés püspök, pápai prelátus, nagyváradi kanonok.

A „Hejcéért cím” elnevezésű emléklapot és plakettet – amely egyben díszpolgárságot is jelent – azok a személyek kapják évente az augusztusi falunap alkalmából, akik a legtöbbet tettek a helységért, annak népszerűsítéséért.[